Báron László

festőművész

1931. április 22-én született Kecskeméten. Tanulmányait szülővárosában, majd Újpesten a faipari Felsőipari technikumban végezte. Főiskolára csak jóval később iratkozott be. Egerben a Tanárképző Főiskola rajz szakán, 1971-ben diplomázott. Előtte a Remsey családnál Gödöllőn, és Mátis Kálmán szabadiskolájában Kecskeméten folytatott művészeti tanulmányokat.

Mint Kecskemét művészeti életének egyik lelkes szervezője, 1962-ben, együttműködve a kecskeméti Művészteleppel, létrehozta a Művész Klubot, ahol többek között Kassák Lajos is kiállított. Bár több mindennel is foglalkozott szülővárosában, 1957-től három évtizedig a bábkészítés, a bábjátszás és rendezés volt a fő szenvedélye. A Ciróka Bábegyüttes alapítója, sokáig művészeti vezetője. Elsők között alkalmazott a színpadon színészeket és bábokat együtt.

A kortárs magyar zománcművészet egyik legkorábbi és legjelentősebb képviselőjeként, már 1962-ben kísérleteket folytatott a kecskeméti zománcgyárban. Eleinte grafikáit tette át zománcba, majd anyagkísérleteket folytatott, ill. a zománc szobrászati lehetőségeit kutatta. Kisebb szünet után, 1978-tól, a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep keretében kezdett el újra zománcozni. A festett zománcos táblaképek mellett ekkoriban kezdte a zománcot (festett zománc és azsúrzománc) faszobrászati alkotásokkal társítani. Műveivel egyrészt kapcsolódott a kecskeméti telep mitológikus, archaikus hagyományokat felvállaló vonulatához, másrészt befolyásolta saját bábművész mivolta, amit elmondhatunk festményei vagy grafikái esetében is.

Igen jelentős a művészetpedagógiai tevékenysége, ennek egyik fő színtere a kecskeméti Óvónőképző Főiskola volt, amelynek 1971-1992 között docense volt.